A gerincoszlop:

A gerinc a csontváz központi tartópillére. A koponyaalaptól egészen az alsó ágyék farokcsigolyájáig húzódik.

A gerincoszlopot 34 csont építi fel:

• a felső 7 db nyaki (C) csigolya
• lefelé haladva 12 db háti (Th)
• 5 db ágyéki (L)csigolya
• 5 db összenőtt keresztcsonti csigolya (S)található.

A keresztcsont (os sacrum) hozza létre a medencét, amikhez a combcsontok ízesülnek

A gerincvelő

A gerincvelő feladata, hogy kapcsolatot tartson a test perifériás szöveteivel, információkat és utasításokat továbbítva közöttük.

Az agyvelőtől egészen a második ágyéki csigolyáig tart. Ez alatt már csak a „lófaroknak elnevezett idegrost köteg található.

Szöveti állományát idegsejtek és idegrostok képzik.

A csigolyák

A gerincoszlopot alkotó önálló csontok a csigolyák.

Hasi irányban hengeres alakúak, hátsó felükön pedig egy nyílás található. Egymás feletti helyzetben ezek a nyílások egy egybefüggő folyosót alkotnak, amiben jól védetten fut végig a gerincvelő.

A csigolyák hátsó részén összesen hét ízületi nyúlvány helyezkedik el. Középen van a tövisnyúlvány, tőle mindkét oldalon további 3-3. A csigolyák alsó és felső részén lévők, ízületek segítségével a szomszédos csigolyákhoz való kapcsolódást biztosítják.

A porckorong

A gerincet alkotó csigolyák egymáshoz való stabil összeköttetése a porckorongok feladata.

• Rendkívül rugalmas és a szabad mozgást is biztosítani tudó kötőelemek.
• A gerincet érő változatos erejű és irányú hatásokat is csillapítja.
• Anyagát tekintve a több rétegű, nagy szakítószilárdságú külső, rostos gyűrűjét és a benne lévő kocsonyás, gél szerű magot különböztetjük meg